Ígéret

Megváltozott sokminden , de mi nem?
Az élet körülöttünk már csak ilyen.
Lépések fáradnak, tempójuk lassul,
Ne siess ember, szíved is elhalkul.

Forrt véred a minap, de hol van már?
Megnyugszik lelked is lassacskán.
Ez így van jól, hidd el, ha mondom,
ne legyen ennél súlyosabb gondom.

A Nap ugyanúgy szórja ránk aranyát,
fénycsóvát vet körénk s veszi kalapját.
Váltják egymást nagy Hold fivérével,
hogy együtt lássanak órák elteltével.

Kedves melódiák közepette ránk néznek,
széles mosolyt arcukon nem lepleznek.
Az ígért örök tart, csengettyű a helyén.
Nyugalom honol, meddig a szem elér.



                                              Barta Ágnes /BaGucci /